|
Egyszer volt, hol nem volt...
1884-ben a helyi törvényhatósági közgyűlés 375. sz. végzése alapján megalakult a hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Iskolai Bizottság. E bizottság 1884. december 23-án tartott ülésének jegyzőkönyve szerint: "…a kereskedelmi iskola jövő 1885. január 1-jén megnyittatnék…Az alsófokú kereskedelmi iskolában a tanítások minden héten szerdán 3 óra, szombaton és pénteken pedig 2-2 órában állapíttatunk meg…". A tanítás 1885. január 4-én megindult. Beiratkozott 58 fő. Az iskolába csak fiúk járhattak. A tanulók életkorukat tekintve 10 évestől 17-18 évesig a különböző korosztályból kerültek ki. Az 1885. február 2-án tartott tantestületi ülésen megállapították: "Tapasztalat, miszerint a tanulók nagy része igen szerény ismeretekkel ellátva lép az új tanintézetbe, továbbá igen különböző elemekből állanak, kiknek fegyelmezése a lehető legnagyobb szigorral eszközöltetni határoztatik…". 1900 szeptemberében a következőket jegyzik le a tanulókról: "a tanoncok túlnyomó számának előképzettsége rendkívül silány, fegyelmezettsége egyáltalán nincs…" Az oktatott tárgyak között fontos szerepe volt 1893-tól a szépírás tanításának. 1889/90-es tanévtől vezetik be a kereskedelmi levelezést, könyvvitelt és váltóismeret tanítását. Kezdettől fogva sok problémát okoz az iskola tanári testületének, hogy a kereskedők igyekeztek eltitkolni tanoncaikat. Sok esetben akadályozták, hogy tanoncaik látogassák az iskolát. Nem ritka amikor hajnali 4 órától este 11-ig dolgoztatták a tanoncokat. Az iskola működési feltételei nem voltak a legjobbak. Induláskor a présházi iskola épületében helyezték el a kereskedő tanoncképzőt. 1892/93-as tanévben a kereskedő tanoncképző iskola ekkor a Kereszt utcai római kat. elemi iskolába került ideiglenesen. Az 1897-es évben a Moldvay- házba vándorolt tovább. Innen a következő tanévben a Bocskay utcai ev.-ref. elemi iskolába költöztek. Végre 1901/02-es tanévben elfoglalhatták végleges helyüket. Ekkor készül el a polgári leányiskola új épülete és a régit átadták az ipari tanodának. A Mária Valéria utcai épületben helyezték el a Kereskedő tanoncképzőt és a kereskedő iskolát, ahol 1950-ig maradtak. Az 1926/27-es tanévben a tanítás már 1-4 osztályban folyt. Az országban először valósították meg a szakma szerinti oktatást az áruismeret terén 1937/38-as tanévben. Az iskolában tanuló tanoncok száma 50 és 100 között változott. Különböző kereskedelmi szakmákban tanulnak, a legtöbben fűszer- ill. textíl kereskedőnek, vagy ahogy abban az időben nevezték: rőfősnek. Ezen kívül üveg-, porcelán-, könyv-, papír-, termény-, vas-, fa- és rövidáru kereskedők kerültek ki. 1942-ben a tanfelügyelő javasolta, hogy a kereskedő tanoncképző iskolában állítsanak fel egy külön leány osztályt is, de ez pénz és hely hiánya miatt ez elmaradt.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
